Figyelmeztetés, felhasználási feltételek

Ezek az oldalak kizárólag információközlésre szolgálnak és csakis 18 év feletti személyek számára. A hazárdjáték függőséget okozhat és nem tanácsos ezt elkezdeni.

PokerStrategy.com általános hírek

2008. december 22., hétfő

Razz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Razz a póker egyik kevésbé elterjedt változata. 2-8 fő játszhatja egyszerre.

A leosztás előtt

A Texas Hold'Emmel ellentétben nincsenek vakok, hanem minden játékos egy meghatározott összeget (ante) tesz be osztás előtt a kasszába. Minden játékos összesen hét lapot fog kapni, melyből három zárt és négy nyitott.

A játék menete

A játék sokban hasonlít a 7 card Stud-ra. Mindenki kap először három lapot, melyből kettő zárt (azaz csak Te látod) egy pedig nyitott (azaz mindenki számára látható). A licitet az kezdi, akinek a legnagyobb értékű a nyitott lapja. Egyforma lapok esetén a színek döntenek (legerősebb a pikk, azután a kőr, a káró és végül a treff). Az első licitálónak kötelező berakni a tétet, annyit dönthet csak, hogy a kis tétet, vagy csak annak a felét teszi be. A többiek tarthatják a tétet, emelhetnek vagy eldobják a lapjaikat. Egy licitkörben maximum háromszor lehet emelni. A Razz minden esetben limites.
A licitkör után minden, még játékban levő játékos, egy újabb nyitott lapot (Fourth Street) kap. Most már az a játékos kezdi a licitálást, akinek a legkisebb látható lapja(i) van(nak), és neki nem is kell feltétlenül hívnia.
Ezután újabb nyitott kártya (Fifth Street) következik, majd egy újabb licitkör. Innentől kezdve mindig a magasabb téttel kell licitálni.
Ezek után mig minden játékos egy nyitott (Sixth Street) és egy zárt lapot kap (River). Természetesen minden lap után licitkör van. Ha túl sokan maradnak játékban az utolsó lapig, és nem jutna mindenkinek 7. lap, akkor az utolsó kártya közös lesz. Ez azt jelenti, hogy az asztal közepére kerül, mindenki látja, és mindenki felhasználhatja. Ha egy játékosnak bármikor sikerül az összes ellenfelével eldobatnia a lapjaikat, akkor ő viszi a kasszát, és nem kell megmutatnia a lapjait. Ha az utolsó kártya utáni licitkör végén is még kettő vagy több játékos van a leosztásban, akkor ők megmutatják a zárt lapjaikat. Az nyer akinek a legkisebb öt lapja van, melyek között nem szerepelhet két egyforma értékű lap. Ha egy vagy több játékosnak van ugyanolyan lapja, és ez a nyerő kéz akkor ők egyenlő arányban osztják szét egymás között a kasszát. A leosztás végi értékelésnél a színek nem számítanak.

Nincsenek megjegyzések:

Népszerű bejegyzések

Póker Története ( a wikipédiáról)

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.