Figyelmeztetés, felhasználási feltételek

Ezek az oldalak kizárólag információközlésre szolgálnak és csakis 18 év feletti személyek számára. A hazárdjáték függőséget okozhat és nem tanácsos ezt elkezdeni.

PokerStrategy.com általános hírek

2008. december 22., hétfő

Pineapple

A pineapple a texas holdem egy változata. A pineapple-ben minden játékos három lapot kap a kezébe, majd összesen 5 lapot osztanak középre. (A három kézbe kapott lap közül az egyiket majd el kell dobni.) Ez az öt lap un. közös lap, amit minden játékos használhat. Ebből az összesen hét lapból tetszőleges ötöt használhatunk fel. (Tehát a kezünkben levo lapok közül kettőt, egyet vagy akár nullát is használhatunk.) Most nézzük közelebbről a játék fázisait.

I. Osztás

Az osztótól (akit a dealer button jelöl) balra űlő játékos beteszi a kis vakot, a következő pedig a nagy vakot. Ezután az osztó mindenkinek három lapot oszt, amit a többiek nem láthatnak. (Kaszinóban van hivatásos osztó, ő oszt a játékos helyett.)

II. Pre-flop licit

Miután mindenki megkapta a lapját a nagyvak utáni játékos kezdi a licitet. Három lehetősége van:

Tartja a tétet. (ami ilyenkor ugye pont a nagy vak)
Emel (természetesen a limitnek megfelelően)
Dob

A következő játékosnak is ugyanezek a lehetőségei, egészen addig, amíg a nagy vakra nem kerül a sor. Figyelem: A nagy vaknak is van lehetősége emelni, akkor is ha elötte mindenki csak megadta a kezdőtétet. Ha emelés volt, akkor természetesen addig megy körbe a licit, amíg minden játékos be nem rakta az emelést, vagy el nem dobta a lapját.
Fix limites játékban többnyire korlátozzák az egy licitkörben berakható tétek számát. Altalában maximum háromszor lehet ráemelni az eredeti nyitásre. Tehát ez azt jelenti, hogy pl. egy $1/$2-es játékban az első licit során mindenki maximum $4-et tehet be. No limit és pot limit játékban nincs ilyen korlát, addig lehet emelni, amíg bírjuk pénzzel.

III. Flop

Az osztó ezt követően három nyitott lapot tesz ki középre. Ezt ismét licit követi. A licit menete hasonló a preflop licithez, néhány különbséggel. (A késöbbi licitkörök is mind pont olyanok lesznek mint ez.)
A licitet a kis vak kezdi. Neki három lehetősége van:

Passzol, azaz nem tesz be tétet.
Nyit, azaz beteszi a kezdőtétet (A limitszabályoknak megfelelően)
Dob. (Ennek persze nem sok értelme van addig, amíg valaki nem tett be tétet.)

Ha passzolt a kis vak, akkor a következő játékos is ezeket teheti. Ha valaki tett be nyitó tétet, akkor módosulnak a lehetőségek. A következő játékos lehetőségei:
Tartja a tétet
Emel
Dob

Ez megy körbe addig, amíg mindenki nem tartja az addigi téteket, vagy el nem dobja a lapját.

A licit után minden játékosnak el KELL dobnia a kezében levő lapok közül egyet. Innentől kezdve minden pontosan úgy zajlik, mint a texas holdem-ben.

IV. Turn

Az osztó lerakja a negyedik nyitott lapot is. Ezután újra licit következik, amelynek menete pontosan megegyezik az előbb leírtakkal. (Fix limites játék esetén van annyi változás, hogy ott az elso két licitkör során a betehető tét a nagy vakkal egyenlő, míg a következő két licitkörben a nagy vak kétszerese a limit.)

V. River

Az osztó lerakja a ötödik nyitott lapot is. Ezután újra licit következik, amelynek menete pontosan megegyezik az előbb leírtakkal.

VI. Showdown

Az utolsó licit után a játékosok megmutatják a lapjukat, és az nyer aki a legjobb öt lapot tudja összehozzni a rendelkezésre álló hét lapból. Döntetlen esetén el kell osztani a pénzt. Mindig az a játékos mutatja meg először a lapját, aki utoljára emelt. Ha nem volt emelés, akkor az, aki az utolsó körben megnyitotta a licitálást. Ha körpassz volt, akkor az, aki először passzolt. Ha elöttünk valaki már jobb lapot mutatott mint a miénk, akkor nem kötelezo megmutatni a sajátunkat, el is dobhatjuk.
A jéték természetesen nem feltétlenül tart a megmutatásig. Ha bármikor a licit során előfordul, hogy egy emelést, vagy nyitást senki sem tart, akkor ez a játékos nyert. Neki nem kötelező megmutatni a lapját.

Nincsenek megjegyzések:

Népszerű bejegyzések

Póker Története ( a wikipédiáról)

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.