Figyelmeztetés, felhasználási feltételek

Ezek az oldalak kizárólag információközlésre szolgálnak és csakis 18 év feletti személyek számára. A hazárdjáték függőséget okozhat és nem tanácsos ezt elkezdeni.

PokerStrategy.com általános hírek

2008. december 22., hétfő

7 card Stud

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A 7 Card Stud a póker egy variánsa, a Texas Hold’Em térhódítása előtt a legnépszerűbb pókerjáték volt. 2-8 fő játszhatja.

A játék kezdete

Nincsenek közös lapok, hanem minden játékosnak saját lapjai vannak. Mindenki összesen hét lapot kap, ebből három zárt (azaz csak Te látod), és négy nyílt, azaz mindenki láthatja. A hold'emmel ellentétben itt nincs vak licit. Az osztás előtt minden játékos egyforma nagyságú tétet (ante) tesz be. (Ennek nagysága függ az aktuális limittől. $1/$2-es alapnál 25 cent a tét.) 7 Card Studot maximum nyolc ember játszhatja egyszerre.

A játék menete

A tét berakása után mindenki három lapot kap: két zártat, és egy nyíltat (door card). A licitálást az az ember kezdi akinek a legkisebb a nyílt lapja. Ha egyformák, akkor a szín dönt (treff, káró, kör, pikk az erősorrend.) Az első licitálónak kötelező tennie. (Bring-in.) Annyi döntési lehetősége van, hogy ő választhatja meg, hogy a kisebbik limitet, vagy annak a felét teszi-e be. (Tehát $1/$2-es asztalnál 50 centet, vagy egy dollárt tehet.) A többiek tarthatják, vagy emelhetnek. Egy licit körben maximum háromszor lehet emelni.
Ezután ismét egy nyílt lapot osztanak. (Fourth Street) Ettől kezdve mindig az kezdi a licitálást, akinek a legerősebb a nyílt lapja. Itt már nem kötelező tenni, lehet passzolni is. (Check) Amennyiben az első licitálónak a két nyílt lapja egy pár, akkor dönthet úgy, hogy rögtön dupla téttel indít. (Tehát $1/$2-es asztalon két dollárral.)
A licit után újabb nyílt kártya következik (Fifth Street). Innen kezdve minidig a magasabb limittel kell licitálni ($2 az $1/$2-es asztalon.)
Ezután újabb nyílt lap következik. (Sixth Street)
A licit után jön a hetedik lap, ami ismét zárt. Ha több mint egy játékos maradt játékban a licit után, akkor az nyer, akinek a lapjaiből ötöt felhasználva a legerősebb keze van. Először annak kell megmutatnia a lapjait, akinek a négy nyílt lapja a legerősebb. Ha túl sokan maradnak játékban a végéig, és így nem jutna mindenkinek saját lap, akkor a 7. lap egy közös nyílt kártya lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Népszerű bejegyzések

Póker Története ( a wikipédiáról)

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.