Figyelmeztetés, felhasználási feltételek

Ezek az oldalak kizárólag információközlésre szolgálnak és csakis 18 év feletti személyek számára. A hazárdjáték függőséget okozhat és nem tanácsos ezt elkezdeni.

PokerStrategy.com általános hírek

2008. november 18., kedd

Szabályok, alapok [minimum csomag]

Texas Hold'em

Minden játékos 2 db lapot kap a kezébe. Ezek mellett, ( három játék-fázisban: 3 + 1 + 1 = ) 5 db "közös" lap kerül majd az asztal közepére, amiket mindenki láthat és felhasználhat. Tehát, mindegyik játékos azt az ötöt tekintheti sajátjának a rendelkezésre álló 7 lapból , amelyek a legerősebb kombinációt adják.

A játék fázisai (a játékportálokon használatos angol kifejezésekkel):

Még az osztás előtt "vakon" eldöntik a partiban való részvételért és a játékba kerülésért fizetendő tétet: az osztótól balra űlő játékos beteszi a kis vak licitet (small blind, aminek megfizetése nélkül nem kaphatsz lapot) a következő pedig a nagy vak licitet (big blind, aminek megfizetése nélkül nem vehetsz részt a licitálásban).

Az aktuális osztót egy "button"-nal (pl.: D-zsetonnal) jelölik, ami a partik végén mindig átkerül az osztótól balra ülő játékoshoz azért, hogy a fairplay teljesüléseként: minden játékosra sor kerüljön osztóként is és vaklicitelőként is. Az osztó ezután mindenkinek két ("zárt") lapot oszt, amit a többiek nem látnak. Ennek a 2 lapnak az ismeretében, big blind után űlő ember "szólal meg" (licitál) először. Három dolgot tehet:

Eldobja a lapot. (Fold)
Tartja a licitet, azaz ugyanannyit tesz be, mint a big blind. (Call)
Emel az asztalnál érvényes limit szabályoknak megfelelően. (Raise)

A következő játékosnak ugyanezek a lehetőségei. (Tehát akár újra emelhet is.) A kör végén természetesen a big blind is tarthatja az esetleges emeléseket, illetve ha akar, emelhet is. (A fix limites játékokban többnyire korlátozva van, az egy körben lehetséges emelések száma.)

Ha mindenki végzett, akkor az osztó három nyílt lapot tesz középre. (flop) Az osztás után (amikor már mindegyik játékos öt lapot lát: 2 db sajátot és 3 db közöset), a small blind kezdi a licitálást.

Lehetőségek:

Passzol, azaz nem tesz be tétet. (Check)
Erre addig van lehetőség, amíg senki nem tett be tétet.
A limitnek megfelelően tesz egy tétet. (Bet)

Ezt követően már tilos ebben a körben passzolni, és aki korábban passzolt, annak is vagy tartania kell a hívást, vagy eldobnia a lapot.

Tehát, ha már valaki tett, akkor a lehetőségek:

A tét megadása (Call)
Emelés (Raise)
Lap eldobása (Fold)

3.Turn

A licitálás után az osztó letesz egy negyedik nyílt lapot (turn) és most már a 2 db saját és a 4 db közös (amiből 3 db tetszőlegesen választott lesz majd része egy-egy játékos figurájának) lap ismeretében (no meg az eddig elhangzott licitek figyelembevételével) újra kezdődik a licitálás az előzőeknek megfelelően.

4. River

A licit után jön még egy ötödik "közös"-nyílt lap, az utolsó lap (river), amit újabb licitálás követ.

Ezután következhet az igazság pillanata, ha legalább két játékos partiban van még(***).
Az nyer, aki a legerősebb kombinációt (figurát) mutatja fel. Az a játékos mutatja először a lapját, aki utoljára emelt. Ha nem volt emelés, akkor az, aki először tette be a tétet.

Akinek a bemutatottnál rosszabb lapja van, az nem köteles bemutatni (Muck).(***) A póker sajátossága, hogy ha a licitálások során előfordul, hogy egy tétet vagy emelést senki sem tart, akkor az utoljára emelő (tevő) játékos automatikusan nyer, függetlenül attól, hogy milyen lapjai voltak. Mi több: még csak meg sem kell mutatnia azokat!

A játék során előfordulhat, hogy valakinek elfogy a pénze, és ezért nem tudja tartani a teljes tétet (vagy emelést). Némi számolással (a játékportálokon automatikusan), tovább folyhat a játék úgy, hogy az összegyűlt tétet ("pot"-ot), több részre osztják. (Un. main pot és side pot, amikből esetleg több is lehet.) Az un "main pot"-ba kerül a tétnek azon része, amit minden játékos tudott tartani, és a "side pot"-ba pedig amit már nem. (Ez utóbbiból újra osztódhat, ha különböző szinteken fogy el több játékos pénze.) A kevés pénzű játékos természetesen a további emelésekben már nem vehet részt, minden további pénz a side potba kerül. A végén minden potot külön-külön kell értékelni, és természetesen csak azon játékosok lapja számít, akik az adott potba pénzt tettek. Pl. van három játékos és $10 a hívás, de az egyiknek már csak $6-ja van. Ilyenkor a main potba $18 (3x6) kerül, míg a side potba $8 (2x4). A side pot a végén két játékos között fog eldőlni, míg a main potra mind a hárman pályázhatnak.

A kombinációk (figurák) erőssorrendje. Az esélyek úgy értendők, hogy az 52 lapos pakliból összeállítható (kb. 2,6 millió) különböző kombinációban hányszor fordul elő az adott figura. (Pl.: a színsor, amely 4 színből, színenként 9 féle képpen adódhat ki, a pakli teljes 5-ös kombinációjában 36-szor, azaz: 2.600.000 / 36 = 72.200 -egymástól különböző- leosztásban 1-szer fordul elő.)

Royal Flush

Egyforma színű A K Q J 10 sor. Ez a legerősebb és legritkább kombináció.
Esélye: 1:649739
Színsor (Straight Flush)

Bármely egyforma színű 5 lapból álló hézagmentes sor. Több színsor esetén az nyer, amelyik magasabb lappal kezdődik.
Esélye: 1: 72192
Póker (Four of a Kind)

Négy egyforma lap. Több póker esetén a magasabb lapokból álló nyer.
Esélye: 1:4164
Full (Full House)

Három egyforma plusz két egyforma lap. Több full esetén az nyer, amelyiknél a 3 egyforma magasabb lapokból áll. Ha ez megegyezik, akkor a két egyformák közül a magasabb nyer. Ha ez is egyforma, akkor döntetlen.
Esélye: 1:693
Szín (Flush)

Öt egyforma színű lap. Több szín közül az nyer amelyikben magasabb lap van. Ha a legmagasabb egyforma, akkor a következő számit, stb.
Esélye: 1:508
Sor (straight)

Öt tetszőleges színű, egymást követő lap. Több sor közül a magasabbal kezdődő nyer.
Esélye: 1:254
Drill (three of a kind)

Három egyforma lap. Több drill közül a magasabb lapokból álló nyer. Ha egyformák, akkor a külső lapok magassága dönt.
Esélye: 1:46
Két pár (two pairs)

Két egyforma plusz két egyforma. Két két pár közül az nyer amelyikben magasabb pár van. (Pl. AA 22 és KK QQ közül az AA 22). Ha egyformák, akkor a külső lap dönt.
Esélye: 1:20
Egy pár (pair)

Két egyforma lap. Két pár közül a magasabb nyer, ha egyformák, akkor a külső lapok döntenek.
Esélye: 1:2,4


A különböző limitek magyarázata:
Fix limit
Fix limites játék esetén pontosan meg van határozva az emelés mértéke, ennél sem kisebbet sem nagyobbat nem lehet emelni egyszerre. Pl. $1/$2-es alapú játék esetén az első két körben $1-et lehet emelni, a második kettőben $2-ôt. A legtöbb helyen azt is meghatározzák, hogy egy körben maximum négyszer lehet emelni.
No limit
A no limit játékban kevés a korlátozás. A minimális emelés nem lehet kisebb, mint az adott körben az előző emelés. A maximumot egyetlen dolog korlátozza: mennyi pénzzel szálltál be a játékba. Az online póker termekben a no limit és pot limit asztaloknál korlátozva van, hogy mennyi pénzzel lehet maximum beülni. Pl. $50-es asztalhoz maximum 50 dollárral ülhetsz be. Természetesen lehet nálad ennél több is az asztalnál, amennyiben nyersz. Ha veszítesz, akkor két játék között feltöltheted ismét 50 dollárig. Minél magasabb a megengedett pénz az asztalnál, annál nagyobb a blind. A $50-es asztalnál többnyire $0.25/$0.5-ös alkalmaznak.
Pot limit
A pot limit játék átmenet a fix limites és a no limites játék között. A minimális emelés nem lehet kisebb, mint az adott körben az előző emelés. A maximum pedig nem lehet nagyobb mint az eddig berakott pénz. Ennek pontos kiszámítása a következő: a játékos először tartja az eddigi emelést, ekkor kell összeszámolni a pot értékét, majd ennyivel lehet emelni. Tehát Pl. egy durva $5/10-es játéknál ez a következő képen történik: $5, $10 (ezek a blindok) $35, $120, $410... Ezek persze a maximális emelések, ennél lehet kisebbet is emelni, illetve egyáltalán nem szükséges minden játékosnak emelni.

Nincsenek megjegyzések:

Népszerű bejegyzések

Póker Története ( a wikipédiáról)

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.