Figyelmeztetés, felhasználási feltételek

Ezek az oldalak kizárólag információközlésre szolgálnak és csakis 18 év feletti személyek számára. A hazárdjáték függőséget okozhat és nem tanácsos ezt elkezdeni.

PokerStrategy.com általános hírek

2010. július 9., péntek

Nem bírok még egy meghívót szerezni

Ma nem jártam olyan messsze a sikertől, mint eddig legtöbbször. Már volt 40k zsetonom is. Általában tuti partykba mentem csak be, nagyon feszesen játszottam, annak ellenére, hogy sok vakot megadtam, de az asztaltársaság engedte, hogy gyenge lapokkal is bemenjek és flop-oljak vmi használhatót. Mindig akkor kezdődnek a bajok, amikor már elérek olyan közelségbe, hogy a top25 lözelsége már nem ezresek és nem is százasokban mérhető. Most is 106. helyen végeztem, ami sokkal jobban is sikerülhetett volna, ha nem vagyok korai pozícióból meggondolatlan. Nem játszom meg azt a lapot, amit már ezerszer nyílvánítottam tiltott kéznek. Ez nem más, mint az AJ

Mi is a baj vele? Jogosan teheted fel a kérdést, ha nem vagy tapasztalt játékos és nem tanultál még semmilyen stratégiát. A szimpla "na osszad má' és jáccunk" stílúsú játékosok nem igazán tudják, hogy ez rossz lap. Számukra ez két magas lap, ami közül az egyik A biztos jó lap. Jó lap, DE nem győztes lap.   

Több ok is van:
  • hívni vele veszélyes, mert bármilyen visszahívást dobásnak kell követnie - persze az asztaltársaságtól is függ - általában dobni kell
  • vak megadásához tényleg túl erős lap, mindnekinek bizsereg a keze egy jó kis hívásért
  • hívni kell is pozícióból
  • dobni is kell pozíción kívül, ha már hívtak előttünk, vagy visszahívtak ránk, pozícióból is a dobás a legjobb megoldás visszhívás esetén
Mindenképpen szem előtt kell tartani azt a szituciót, hogy ha hívást kapunk és ismerjük az ellenfelünket, akkor Ő is ismer minket. Két vagy több ember technikáját kell ismerni és ezeknek a birtokában kell meghozni a döntést. Sok esetben elég megadni a vakot, de van olyan eset, hogy a dobást kell választani még akkor is, ha nem  hívott senki sem. Pozícióból mindig érdemes hívni, de re-raise esetén mindig dobni kell, mert egy AQ,AK, AA,KK ellen semmit se érünk, ha nem talál be a flop. 

Sajnos én hibát követtem el. AJvel rossz pozícióból, előttem még hívtak is, igaz nem sokat, amit én blöffnek tituláltam és egyból all-in mentem, ebben a szakaszban egy magadás halálos lett volna, de legalább nem vesztem el mindnem. Egy játékos megadott és a hívó is kiegészített. Nekem volt a legkevesebb zsetonom, így ha nem nyerek kiesek. Két zsebpárt mutattak, én majdnem lesetem a székről, mert AA és JJ volt. Esélyem nem volt nyerni, mindenképpen bukásra voltam ítélve. A flop majdnem megkegyelmezett, xQ10. De turn-re és river-re se kaptam meg a királyt, hogy sorral vigyem a kasszát. Ideje lenne valamilyen új fegyelmezési eszközt kitalálnom erre a problémámra. A hétvégén se fogom felépíteni a bankrollomat. Az idő ellenem dolgozik, DE jó pap is holtig tanul.

Nincsenek megjegyzések:

Népszerű bejegyzések

Póker Története ( a wikipédiáról)

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.