Figyelmeztetés, felhasználási feltételek

Ezek az oldalak kizárólag információközlésre szolgálnak és csakis 18 év feletti személyek számára. A hazárdjáték függőséget okozhat és nem tanácsos ezt elkezdeni.

PokerStrategy.com általános hírek

2009. március 5., csütörtök

Bankroll (kezdőtőke + freeroll + stratégia)

A bankroll az a pénz mennyiség, ami a számlán szerepel. Két féle képpen tehetünk szert pénzre a számlánkon. Saját tőkénk beutalásával a pókerterembe vagy pókeres közösségi oldalak által nyújtott kezdőtőke segítségével.

Az első befizetés vagy ingyenes kezdőtőke esetén általában érdemes a kisebb téteken kezdeni a játékot, itt még általában kisebb tudású és gyengébb ellenfelek ellen játszhatunk. Gyakran a kezdőtőke mértéke se teszi lehetővé a nagyobb vakú kézpénzes játékot.

Az első befizetések emberfüggők és bónusz függők. Általában, ha valaki befizet két fontos szempont létezik: a pénztárcájának a mélysége és a bónusz nagysága. Akinek sok pénze van pókerre, az általában sokat fizet be, és ki tudja használni a maximális bónusz-okat (általában 100% szokott lenne 100-1000$ig). Akinek kevesebb tőkéje van ere a célra, az se jár rosszul, mert a bónusz neki is jár.

A kezdőtőkék, amiket a pókeres közösségi oldalak nyújtanak legtöbbször 50$-t tartalmaznak és 100$ kijátszható bónusz-t, amit 5-20$onként lehet kijátszani.

Mindkét kezdőtőkénél figyelembe kell venni, hogy milyen téten szabad elkezdeni a játékot, és milyen játékstílusban. Egyik ismerősöm állítja, hogy fix limiten a pókerrobotok száma meghaladja az emberi játékosok számát (megjegyzés: akár igaz is lehet). Én általában, ha tehetem no limiten játszok, mert a stratégiámhoz az használható a legjobban. Agresszív játékosként majdnem mindig preflop hívok és folytató nyitással, addig játszok ameddig mindenki el nem dobja, vagy terítésnél enyém a legjobb lap. Azért játszok csak kis vakú asztaloknál, mert még nem vagyok annyira felkészült, hogy jobb játékosok és nagyobb tétekben biztonságosan veszteségmentesen játszhatnék.

Eleinte sok esetben sikerült lenulláznom a bankroll-om, de hát ilyen az élet és a tanulópénzt meg kell fizetni, szerencsére az én kezdőtőkém a második lehetőségből származott, így nem volt nagy a bukás. Emlékszem, akkor még csak hobby szinten, agresszívan és vadul játszottam, vesztett lapokkal is benn voltam. Az első stratégiám a kis letétes stratégia se volt megfelelő, mert a vérem hajtott és nem nyerő szituációkba is belementem és általában vesztettem.

Szerencsére ott volt a lehetőség a javításra, rengeteg freeroll lehetőség volt, elinte több dollárokat nyertem, hol döntő asztalon voltam, hol az első 40ben, ahol általában már fizettek és sikerült felállnom a padlóról. Eközben kézpénzes asztalokon is játszottam, gyűjtöttem a pontokat és a dollárokat és a bankroll-om 100$ környékén mozgott, ami biztatóan ível felfele a mai napig, manapság már be is szoktam fizetni, amikor olyan bónusz konstrukciókkal találkozok, amiket vétek lenne kihagyni.

A tanácsom annak, aki rossz passzban van/volt/lesz:
Nem szabad feladni.
Nem szabad ész nélkül befizetni.
Nem szabad a lejtőn az összes pénzünket elveszteni (meg kell állni, lehiggadni és újra kezdeni nyugodt körülmények között).
Nem szabad egy vesztett party után arra törekedni, hogy visszanyerd a pénzt, amit buktál = minden party után 0án állsz (ha nyersz, ha vesztesz, akkor is 0án állsz),
Így el lehet kerülni a lejtőre kerülést, azaz hogy addig játssz, ameddig minden pénzed elveszd és visszafordíthatatlanul nullázni magad.

Ha nincs pénzed befizetni, játssz a naponta akár többször is induló freeroll-okon, ha már pár centet nyersz, akkor is jól jársz. Ahol én játszok, ott kétféle kézpénzes asztalt szoktam szeretni. A fix limites legkisebb vakú és a no limites legkisebb vakú, mert itt a legkisebb befizetés mellett is lehet jókat játszani.
50cent elérése után általában a fix limites asztalokhoz ülök le, mert ott 50cente a minimum stake. Itt vagy 1$ig vagy 2$ig szoktam játszani. 1$nál sng-zni szoktam, 2$nál no limites asztalhoz ülök be. Innen nem egyszerű talpra állni, de lehetséges.

A freeroll versenyeken indulni, akkor is érdemes, ha sok pénzetek van, mert a döntő asztalok általában jól fizetnek.

2009. március 2., hétfő

Melyik a legalacsonyabb rangú lapkombináció a pókerben az alábbiak közül? I.

Ez a kérdés túlságosan sok opciótól függ. Először azt kell megvizsgálni, hogy játékhelyzetről van szó, vagy egyszerűen csak összehasonlítjuk a lapokat növekvő sorrendben.


Hát akkor kezdjük a legkisebb kombinációtól a legnagyobbig – bizonyos leosztásokon keresztül bemutatva.


Nincs semmi a kezünkben, legjobb esetben magas lappal vihetjük a pot-ot: AK-t kapunk kézben, preflop igazán kellemes lap, de egészen pocsék lesz, ha kapunk egy ilyen flop-ot 10 5 7. Ha hívtunk preflop, akkor még van esély folytató nyitással, ekkor max. blöffel nyerhetünk és nem a lapjainkkal. Turn és a river a következő: J 2.
Most már csak magas lappal nyerhetnénk, de biztos, hogy van olyan ellenfelünk, aki rendelkezik legalább egy párral. A magas lap az, amikor senkinél nincs semmi és a legnagyobb lapot veszik figyelembe. Ez számít, ha azonos lappal rendelkezik két játékos, mondjuk mindkettőnek ász párja van, ilyenkor kerül sor a kicker-ek ( a másik lap a kézben, amiből nem alakult ki pár) összehasonlítására. A nagyobb kicker-ű játékos nyer.


Egy pár, már party-kat hozhat nekünk. Két féle képpen tehetünk rá szert. Már kézbe osztva vagy egy asztalon lévő lappal párosítva. Az osztott párok a legveszélyesebb lapok, az ellenfelekre és ránk nézve is.
Osztott párok esetében ritkán szoktam hívni, esetleg egy KK vagy AA az a lap, amire megengedem magamnak a hívást, kisebb lapoknál csak a megadás elfogadható. Ha a flop nem talál be, akkor már kevés az esély a győzelemre, ha viszont, mégis betalálna, akkor a győzelem nem kizárt, jó hívásokkal meg lehet kopasztani az ellenfeleket.
Mi a helyzet a jó kezdőkéz esetén? Ak, AQ, KQ stb. Egészen a river-ig benn lehet maradni, és ha jön a lap az ász vagy király mellé, akkor a győzelem se marad el.
Minél erősebb egy pár? A kisebb párnál és a magas lapnál.


Két pár: osztott pár és két azonos lap az asztalon. Ismét egy szerencsétlen 2 pár, mert az egyik párral mindenki rendelkezik, és ha még szerencsétlenek vagyunk, akkor valaki, akár még drill-el vagy póker-rel is rendelkezhet. Sokkal jobb a helyzet akkor, amikor két különböző lap van a kezünkben mondjuk egy káró 67. A következő flop érkezik: 6A7. Különbőz színből méghozzá. Ász párral rendelkező ellenfeleinket könnyedén csapdába csalhatjuk. Vagy várjuk, hogy ők hívnak és visszahívunk, vagy mi hívunk és várjuk a reakciókat. A lényeg az, hogy csak akkor vesztetünk, ha river-ig érkezik egy ász vagy megjön a második párja. Két párral rendelkező játékosok közül mindig a nagyobb párú játékos viszi a pot-ot.


Az osztott párok gyakran alakulnak drill-é és jócskán megerősödnek, ha flop-ra érkezik a 3. lap, és azzal együtt SET-et ( drill ) alkotnak. A másik lehetőség, ha az asztalon lévő lapok közül kialakítható egy pár és nekünk van egy hasonló lap a kezünkben. Így drill-el rendelkezünk, de gyengébb drillel, mint amikor a kezünkbe volt a 2/3-a. Jelenlegi helyzetünkben tanácsos egy nagyobb kicker-el rendelkeznünk, mert ellenfeleink között is lehet olyan szerencsés, hogy kapott egy lapot, amivel neki is szintén drill-je lehet. A rosszabb eset az, amikor drill-je mellett a kicker-e segítségével még erősebb lap, Full House-ra („full ház”) tesz szert, erről majd a következőkben írok.

Népszerű bejegyzések

Póker Története ( a wikipédiáról)

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.

A póker történelme nem kevés vita tárgya még ma is. A játék neve valószínűleg a francia poque-ból ered, aminek az erdete a német pochenből eredeztethető. Ez mégsem teljesen bizonyos, mert a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában még ma is játszott as nas, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása után valószínűleg az angol bragg-gal és a francia reneszánsz primero játékaival keveredhetett még mire kialakult a mai formája és alapszabályai. De a keveredés mai formáját mutatja még ma is, hogy gyakori az újabb pókerváltozatok megjelenése. Joseph Crowell angol színész írta le először, hogy játszotta a játékot 20 kártyás paklival 1829-ben New Orleansban. Itt még 4 kártya volt a legértékesebb kéz, ami vihette a kasszát. A póker első könyvben való említése: Jonathan H Green könyve, An Exposure Gambling Artsa és Miseriese (G B Zieber, Philadelphia, 1843). Ebben leírta a játék terjesztését Mississippitől az egész Nyugati parton a hajós legények segítségével. A póker terjesztése az aranyláz idején is folyt, ami közben egy új erkölcsi világkép alakult ki, ami egy kicsit lassította a terjedést.

Hamarosan ezután terjedt el a teljes 52 lapos francia kártya, amelyet először az angolok használtak. Ebben már megjelent a Flush (Flös). Az Amerikai polgárháború alatt fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy egy változata. Az amerikai változások eredményeképp több, ma már alig ismert változata is kialakult a pókernek, de ekkor fejlődött ki, a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker (1925-ben) alap változata is. A játék idővel Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is, ez főleg az amerikai katonák segítségével történhetett meg.